De, hogy ne csupán az ízéről legyen fogalmuk, álljon itt egy-egy kis leírás a választékunkban szereplő sörök szülőhelyéről a Csehország, nem csak Prága elnevezésű netmagazin cikkei alapján:
Krakonoš
 |
| Krakonoš sörgyár - Trutnov |
"A
városi sörfőzés igen hosszú múltra tekinthet vissza, hiszen a
jelenleg több mint 32 ezer lakosú Trutnov
(régi német nevén Trautenau), mint királyi város elég korán,
már 1260-ban megkapta a sörfőzés jogát. Ezt a polgári
kiváltságot 1340-ben Luxemburgi János király megerősítette. A
helyi sörgyártást a lakosok bőszen védték, és a város kapuin
belülre nem engedték az idegen árut. Aki mégis megpróbált
máshonnan származó sört is behozni, az bizony akár az életét
is kockáztatta. A XVI. század közepén a városban 149 háznál
főzték a sört, de később a főzőcskézés, a sok kis
tűzveszélyt jelentő főzde számának csökkentése érdekében
úgy döntöttek, hogy a tevékenységüket központosítják. Amikor
1571-ben kiépítették a vízellátást, ez a folyamat felgyorsult,
olyannyira, hogy 1582-ben már csak két helyen készítették a
település folyékony kenyerét. Egy évvel később ez a szám is
megfeleződött, ugyanis a Trutnov életét történelme során 13
alkalommal is sújtó hatalmas tűzvészek egyike ismét lecsapott,
és mindkét sörfőzde leégett. Két sörfőzde helyreállítására
nem volt elég pénz és akarat, így csak a ma is működő sörgyár
épült fel újból, a jelenlegi helyen.
A
trutnovi sörhöz az árpamaláta mellett hagyományosan búzamalátát
is felhasználtak, és a komlót helyben termesztették. A háborúk
során az ellenséges haderők általában nem bántották a
sörgyárat, viszont a sörkészletet gyakorta teljesen elkobozták.
Hiába, ezekben az ínséges időkben a katonáknál igen nagy
értéket jelentett a serital. A trutnovi sört 1756-ban, a hétéves
háború során, majd 1866-ban a porosz csapatok lefoglalták,
szomjasan hagyva a helybélieket. A XVIII. századtól kezdve ismét
a helyi lakosok tulajdonában üzemelt a sörgyár és 1944-ig szép
nyereséggel működött. Az idők során természetesen többször
is erősen modernizálták a sörfőzést. 1900-ban bevezetették az
áramot, és hűtőgépeket szereztek be. 1920-ban teljes
rekonstrukciót hajtottak végre az üzemben. 1929-35 között újabb
bővítésekre, fejlesztésekre került sor (a jelenleg is üzemelő
főzőház, erjesztőterem, érlelőpincék megépítése). A
szocialista-kommunista érában hosszú ideig nem történt semmi
érdemleges fejlődés, sőt az 1969-ben leégett maláta tárolót
sem építették fel újra. Az igények növekedése miatt azonban
80-as évek elején mégiscsak bővíteni kezdték a sörfőzdét.
Nagyobb mennyiségű ser készítésére álltak át és ezzel együtt
a palackozó részleg kapacitását is megnövelték. A trutnovi
sörgyár külön nevezetessége, hogy anno, a kommunista időkben
itt dolgozott a későbbi államelnök, a nemrég elhunyt Václav
Havel
is. Az
utolsó modernizálásra a 90-es évek elején került sor, majd
1994-ben privatizálták az üzemet. A sörfőzde mai formájában
ettől az évtől kezdve működik, Krakonoš
Sörgyár néven. Hogy miért ez a név? És miért egy
fodrászt-borbélyt
sosem látott misztikus férfialak jelenti a sörgyár címer
alakját?
Nos
a válasz a következő: Krkonoše-hoz, azaz az Óriás-hegységhez
(melynek ahogy említettük a lábánál terül el Trutnov) számos
monda, mese kötődik. Mind közül a leghíresebb Krakonoš, a hegyi
ember legendája. A mese szerint ez a hegyi szellem őrizte és őrzi
a hegyeket, és akik jó szándékkal közelednek azokat
megjutalmazza, akik viszont ártani akarnak azokat bizony keményen
megbünteti. A Krakonoš figura gyakorlatilag azonos a lengyel
Liczyrzepa
vagy a német Rübezahl
alakjával. De most nem kezdünk bele mese hősünk, a hegyek urának
részletesebb bemutatásába, inkább térjünk vissza a trutnovi
sörgyárhoz.
A
gyár választéka ugyan nem túl széles, de megbízható, jó
sörökből áll. Az éves termelés mintegy százezer hektoliter. A
jelenlegi szortiment a következő öt sörből áll: világos
tízes (světlé výčepní), barna tízes (tmavé výčepní),
tizenegyes, és tizenkettes (světlý ležák), valamint tizennégyes
speciál.
A söröket csapolt (hordós) és üveges formában is árusítják.
Hagyományosan minden karácsony és húsvét előtt különleges,
ünnepi sört is főznek."
A teljes cikk itt olvasható!
Svyjani
"...sörünk névadója egy alig több mint 300 lakosú apró település
a libereci körzetben, nem messze Turnov városától. A falucska
története a XIV. századra nyúlik vissza, amikor a ciszterciták
tettek szert a környékbeli birtokokra. A helyi sörfőzés első
bizonyítékai 1564-re datálhatók. Ugyan Vartenberk-i
Jaroslav
csak egy évvel később szerezte meg Svijany-t, de kétségtelenül
kedvére volt hogy pénzes ládáját a helyi sörfőzésből és
kocsmák üzemeltetésből is megtámogassa. Ennek örömére egy kis
reneszánsz erődítményt is felhúzott itt nyomban, amelyet az
évszázadok során kis kastéllyá alakítottak át. Jaroslav
1602-ben bekövetkezett halála után a birtok (sörfőzdéstől)
Jachym
Ondrej Slik
a hírneves Habsburg-ellenes lázadó tulajdonába került, aki a
fehérhegyi csatát követő megtorlás egyik prominens áldozata
lett. Prága fő terén (Staroměstské náměstí) tartott
kivégzését követően ki másé is lett ez a birtok is, mint a
híres-hírhedt Wallenstein-é,
akiről már ideje lesz egyszer részletesebben is szólnunk. A
Wallenstein-család egészen 1814-ig üzemeltette a birtokot, és
persze a sörfőzdét is, melynek kapacitását az idők folyamán
alaposan megnövelték. 1820-ban a sörgyár a Rohan
családhoz került, egészen 1912-ig amikor Antonin Kratochvile lett
az új tulajdonosa. A Kratochville
család ezt követően - egészen 1939-ig - meg sem vált a
sörforrástól. Nekik köszönhető a sörgyár folyamatos technikai
fejlesztése. 1939-ben egy rövid időre a Rohan család vette vissza
(nem kis nyomásgyakorlás révén) a sörfőzdét, de ez az időszak
sem tartott soká.
A
II. világháborút követően államosították
a svijany-i üzemet is. A következő évtizedeket az Észak-cseh
Sörgyárak
tagjaként próbálta átvészelni, egészen az állami cég 1990-es
felszámolásáig. Ekkor a sörfőzdét a Vratislavice nad Nisou-i
Sörgyárak elnevezésű cég vette át, de csaknem a csőd szélére
vitte. Szerencsére 1995-ben részvénytársasággá alakult át majd
1997-ben beolvadt a Prágai Sörgyárakba. Ezzel azonban a
hanyatlásnak még nem volt vége. A Svijany volt a legkisebb és a
legöregebb sörfőzde, így a brit többségi tulajdonú (Bass)
részvénytársaságon belül jóformán a kutyát sem érdekelte.
Már-már a bezárás határán táncolt, amikor az 1998-ban
létrejött a
Svijany Sörgyár Zrt.
megvásárolta, és az új, ambiciózus tulajdonosok nekiálltak a
gyár modernizációjához, a márka hírnevének helyreállításához,
és persze ezzel egy időben az értékesítés felfuttatásához. Ez
szerencsére, szerencsénkre olyannyira sikerült, hogy a Svijany ma
már teljesen kilépett a helyi sör kategóriájából, és
országszerte rábukkanhatunk erre az egyre népszerűbb „cseh
remekre”. Az 1998. évi 43 ezer hektoliteres termelést időközben
sikerült több mint 600 ezer literre felfuttatni, ami pestiesen
szólva nem sámli.
Magáról
a sörről mit is mondhatnánk. Az alap természetesen a saját
kiváló minőségű kútvíz, komló Žatec
környékéről,
helybeli maláta; a módszer kipróbált, változatlan; a végeredmény
kiváló. Nekünk, mint mezei sörélvezőknek ennyi elég is. Minden
elismerésünk Ladislav
Černý
sörfőző mesternek, és František
Horák
sörgyári
menedzsernek!
Svijany
népszerűségét mi sem hirdeti jobban, mint a Rangers elnevezésű
zenekar által komponált saját himnusz, amelynek a lényegre,
„sörre törő” szövegének ismertetésétől eltekintetnénk.
Az androidos telefonosok számára pedig még egy alkalmazást is
készítettek, aminek segítségével bárhol az országban rá lehet
bukkanni a Svijany-ra.
A
sörgyár jelenlegi szortimentje a következő: Desítka
(10%), Máz (11%), Fanda (szűretlen vágott – 11%), Rytíř
(Lovag) (12 %), Kvasničák (szűretlen - 13 %), Kníže (Herceg) (13
%), Kněžna (Hercegnő) (barna - 13 %), Baron (15%), Fitness (3,2%),
Vozka (alkoholmentes), Weizen (csapolt búza – 12%). A sörök
pasztőrözetlenek!
A teljes cikk itt olvasható!
Bohemia Regent
 |
| Bohemia Regent - Třeboň |
Třeboň,
a Regent sör városa, ahol a megannyi szépség mellett Csehország
egyik legrégebbi sörfőzdéjét is megtekinthetjük. A sörgyárat,
amint azt a Bohemia
Regent
sörös címkéi is hirdetik anno 1379-ben alapították, és
működésében ekkoriban az Ágoston-rendi szerzetesek vettek részt
tevékenyen. A környék már sokszor említett hírneves
uralkodócsaládja a Rosenberg (a sörcímke vörös rózsája is
utal rájuk) 1482-ben vette át és kezdte rögvest bővíteni a
gyárat, a kastély melletti új pincék megépítésével. A család
ekkoriban 19 sörgyárat birtokolt így a nevük még sokszor kerül
más serfőzdék esetében is említésre.
A
sör márkaneve is ebből az időszakból eredeztethető, hiszen a
nevezett Regent, alias Jelčany-i
Jakub Krčín,
Vilem
Rosenberg
nagyúr régense volt (1533 - 1604). Krčín nevéhez fűződik
többek között a hatalmas dél-cseh tórendszer megtervezése, és
megépíttetése. Személyéhez számos helyi monda, történet is
kötődik, amire majd egy későbbi bejegyzésben kitérünk. Az idők
során a jó sörre való igény tovább fokozódott (részben a
halastavakon dolgozó szomjas munkás seregleteknek köszönhetően)
és így 1522-ben újabb nagyszabású gyárbővítésre került sor.
A XVI. század végén már évi 190 ezer litert produkáltak a
szorgos sörfőzők, de a növekvő szomjúság kielégítésére az
eredetileg a kastélyban üzemelő sörfőzde már nem volt képes.
Ezért
1706-ban a Schwarzenbergi
Ferdinánd
(1660-tól a Scharzenbergek Třeboň új birtokosai) egy másik, a
korábbinál jóval nagyobb sörfőzdét kezdett el építeni, ami
hat év múlva már készen is állt a sör előállítására. A
Svinenska és a város déli (Novohradska) kapuja között épült új
gyárnak részben a régi Rosenberg fegyvertár adott helyet. A
sörgyár az 1800-as évektől kezdve egyre inkább prosperált és
az évszázad végén nem kevesebb, mint öt
millió liter
sört állítottak elő évente (1886-87), no persze nem csak helyi
fogyasztásra, hanem más országok lakosainak felvidítására is. A
belga uralkodó az 1888-ik évi kiállításon még a legjobb
söröknek járó díjjal is megjutalmazta. A sörgyár épületét a
XIX. század második felében felújították, és ebben a
formájában tekinthető meg a mai napig is. A XX. század elején a
fejlődés folytatódott, az első világháború előtt a termelés
már meghaladta a 10 millió litert, és az Osztrák-Magyar Monarchia
teljes területén és sok más európai országban is kapható volt.
1905-től kezdve a třeboni
sör már nemzetközi márkavédelmet is élvezett a Champagne-al, és
Roquefort-tal egyetemben.
Azonban
minden jónak (no persze rossznak is) vége lesz egyszer, és az
évszázad további része már egyre kevesebb örömet tartogatott a
Regent számára. A müncheni egyezmény, a gazdasági recesszió
gyors hanyatlásba döntötte a sörgyárat is. Az ekkor még a
Schwarzenbergek tulajdonában álló gyár termelése fokozatosan
csökkent, majd a második világháború utolsó évében egy időre
teljesen leállt. Ezt követően, mint minden sörgyárat a třeboňit
is államosították, és a krumlovihoz hasonlóan ezt is
beolvasztották a budějovicei Dél-csehországi Sörgyárak nevű
vállalatba. A Regentet az Eggenberggel szemben azonban az ötvenes
évek elején önálló sörvállalattá alakították át
(társvállalat lett a Délcseh Sörgyárak trösztjében), és így
működött egészen a rendszerváltásig. Az 1992. évi privatizáció
azonban nem sokat segített, sőt inkább csak rontott a Regent sör
helyzetén, hiszen az új tulajdonosai enyhén szólva elhanyagolták.
A tulajdonosi belső viszályok miatt már az a rémálom is
felsejlett, hogy több mint 600 év után szégyenszemre véget ér a
Regent története. De szerencsére a 2000. év nagy és főképp
pozitív változásokat hozott a sörgyár életében. A Bohemia
Regent nevű részvénytársaságban a sörgyár új tulajdonosa a
Stasek
testvérpár lett, és azóta a fivérek igyekeztek nem csupán
felfuttatni a sörfőzde termelését, de a hagyományos pivo
féleségek megtartása mellett új termékeket is előállítani.
Így például ma megkóstolhatjuk az egyedi ízű kender sört is,
és 2010-ben Petr Vok név alatt kezdték el az új félbarna
söröcske gyártását.
A
Bohemia Regent sörgyár jelenlegi alap sörválasztéka a honlapjuk
szerint a 3,9%-os, a 4,6%-os, az 5,0%-os (Premium), és 6,0%-os
(Prezident) világos sörökből, az igazán finom 4,4%-os barna
sörből, a már említett Petr Vok félbarnából és a 7,2%-os erős
világos specialitásból (Kníže) áll.
A teljes cikk itt olvasható!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése